A fény kiteljesedését ünnepeljük Szentivánéjen. Vasárnap este másodszor gyûltek össze a jánossomorjaiak a mûvelõdési ház udvarán, hogy felelevenítsék a régi szokásokat, és ami ennél sokkal fontosabb: vidám társaságban ünnepeljék az élet szép pillanatait.
Az Örökség Kulturális Egyesület és a Társaskör másodszor rendezte meg a szentivánéji tûzugrást. A vasárnap este héttõl meggyulladó tábortûzre a Serény Magyarok népzenekar a fõutcán muzsikálva fogadta a vendégeket.
„Holnap már rövidebb lesz, tegnap még rövidebb volt a nappal. A kiteljesedés ünnepe, amikor a legtöbb a fény és legkevesebb a sötétség. Az éjjeli levegõbe a lassan közelgõ téli éjszakák suttognak bele, de a szélesre táruló csillagok a még rád váró nyári esték kacagásait sorolják. Élj, használd ki a napot, mosolyogj, legyél boldog, és bólints tisztelettel a távolból közelgõ elmúlásnak. Ez Szentivánéj.” - Idézetekkel, népszokások közös felolvasásával kezdték a szentivánéjt az ünneplõk a mûvelõdési ház udvarán. A társaskör és a néptánccsoport közös megnyitóján a közönség olvasott fel egy-egy hagyományt a szentivánéji szokások közül, majd mindenki átugorhatta a tüzet, barátaival, kedvesével, családjával, gyerekével.
Ezután moldvai táncházra állhattak be a vállalkozó kedvûek Józsa „Bambi” Zoltán vezetésével, a tûznél pedig sülhettek a finomságok. A társaskör kerékpáros klubja idén is megtartotta a lámpás kerekezést. A sötétedéssel sokan indultak el, nagy kört írva le a városban, hogy a néphit szerint a lángokkal óvják meg és bõvítsék a termést a kertekben, földeken. A nyugdíjasklub Búzavirág Köre addig nótákkal szórakoztatta az ottmaradottakat, majd a visszaérkezõket ismét táncra perdítették a zenészek.
A nyári napforduló megünneplése a legõsibb ünnepek egyike. Szentivánéjen a legrövidebb éjszakát és leghosszabb nappalt ünnepeljük – ez ugyan június 21-re esik, csak a naptárreform változásai miatt került az ünnep Szent Iván éjszakájára. A virrasztás és mulatozás valójában a leghosszabb nap elõtti éjszaka, vagyis a legrövidebb éjjel hagyománya volt és a sötétség elõûzését, a fény idõtlenné tételét szolgálta. A bûbáj és varázslat éjszakája ez, rengeteg mágikus szokás fûzõdik ezért az ünnephez. A tûzgyújtással az ártó szellemeket és rontásokat is elûzték. Azok a szerelmesek, akik a tûz felett átugráltak, hamarosan összeházasodtak, akik pedig nem szerelmi lendülettel vágtak neki, egy évre azok is megmenekültek a lázas betegségektõl. A tûz átugrálásával a növények növekedését is igyekeztek serkenteni. A lángokban, parázson megégett gyümölcsök gyógyító erõt kaptak. A tûzben megégett faágakat az ereszek alá tették, hogy megvédje a villámcsapástól a házakat, a gallyakkal a rontást ûzték el emberrõl, állatról.
HT
