Elkezdõdött a városfejlesztési terv kidolgozása. Az október elsejei alakuló ülésen létrehozták a város hosszú távú fejlesztési tervét elõkészítõ két bizottságot, így a
Humán Erõforrás Fejlesztés Bizottság és a
Gazdaságfejlesztés, Környezetvédelem és Fizikai Infrastruktúra Bizottság már konkrét elképzelésekkel és ütemtervvel kezdheti meg a munkát.
A kezdeti lépések
Az önkormányzat által kezdeményezett, és
Hatvani László és
Lõrincz György képviselõk által koordinált fejlesztési terv kidolgozása újabb fázisába lépett a szakértõi bizottságok megalakulásával. Mint ismert, korábban a helyi illetékesek, szakemberek és a lakosság véleményét gyûjtötték össze kérdõívekkel a koordinátorok, hogy ez alapján határozzák meg a fejlesztési terv - a hely lakosok szerinti - fõbb prioritásait, és fõleg, hogy megtalálják azokat a személyeket, társaságokat, és a helyi érdekeltségû cégeket, akiket bevonhatnak a terv kidolgozásának további fázisaiba.
15 évre elõre
Az október elsejei alakuló ülés résztvevõi a kérdõívet visszaküldõk és a terv iránt érdeklõdõk közül kerültek ki. A bizottságok feladatkörét föbb vonalakban az adott területek fejlesztési stratégiai programjának elõkészítésében, a tervezés folyamatos figyelemmel kísérésében határozták meg. A tervek 15 éves távlatra szólnak, ám kétévente a bizottság megvizsgálja az elért eredményeket és újra értékeli a célkitûzéseket, hiszen ez idõ alatt megváltozhaznak a körülmények és az elérendõ célok is.
A bizottságok november elejére egyéni elképzeléseik alapján állítják majd össze javaslataikat az adott terület fejlesztési tervére, amelyet november közepén, egy lakossági fórumon ismertetnek a lakossággal, és kérik ki hozzászólásaikat, ötleteiket.
Azonban a fejlesztési terv kidolgozása és a bizottságok munkája iránt érdeklõdõket, vagy az esetleges ötleteket már a fórum elõtt is várják.
A fõbb teendõk
Annyi már most bizonyos, a terv humán errõforrás témakörében kiemelt helyet kap majd a helyi értelmiség kinevelése és vároban tartása, a környezettudatos iskolai nevelés, a hagyományok ápolása és teremtése, az egészségügyi álltás hatákonyságának növelése, a turizmus és a civil szféra fejlesztése. A gazdaságfejlesztés fõbb sarokpontjai között megtalálható az ipari potenciál növelésének módjai, a helyi mezõgazdaság korszerûsítése és a tudásbázis, az innovációs képesség javítása. Környezetvédelmi szempontból fontos lesz a szelektív hulladékgyûjtés általánossá tétele, a szélerõmûvek létesítése, a környezetbarát technológiák segítése, a vízbázis kiváltása és a környezeti állapot javítása is. Az infrastruktúra terén sarokpont a közlekedés javítása, a 86-os fõútat elkerülõ út szorgalmazása, a beletrületi közlekedés nyugalmának növelése, a volt Iparcikk Áruház elõtt körforgalmi csomópont kiépítése és a fiatalok lakáshoz jutásának segítése, elõtakarékosság lehetõségének biztosítása.
Elsõként helyi szemmel
Lõrincz György koordinátor televíziónknak arra kérdésre, hogy már az elején miért nem szándékoznak bevonni különbözõ fejlesztési szakembereket, régiószakértõket, azt válaszolta: Erre anyagi forrásuk sincs, ám a kezdeti lépéseknél fontosnak tartották, hogy helyi kötõdésû emberek elképzelései szerint határozzák meg a fejlesztési terv fõ csapásirányait, mert a közösség tagjainak saját én- és városképe, jövõbeni környezetének kialakításban érzett érdeke és kötõdése a legfontosabb. Elképzelhetõ azonban, hogy a terv elkészültével szakvéleményt kérnek majd a témában illetékesektõl.
Hiányzik a komoly városüzemeltetés
Lõrincz György kiemelte, fontosnak tartották, hogy az általános elvek mellett minél több konkrét terv és elképzelés kapjon helyet a fejlesztési koncepcióban, és az adott terület felelõsei folyamatosan kísérjék figyelemmel a végrehajtást, illetve azt, hogy mikor nyílik kedvezõ alkalom a kivitelezésre. Hiányolta továbbá egy komoly városüzemeltetõ társaság létét Jánossomorján, amely, mint mondta, szervezetten, elõrelátva, szakszerûen tevékenykedne a városképért, a környezetünkért. Sok esetben ezt a hiányt is pótolni kellett a tervek elkészítésénél.