A kaptárak elõtt marokszám heverõ elpusztult méhek jelzik a mérgezés bizonyítékát egy Madárerdõ közelében fekvõ méhészetben. De még napokkal a permetezés után is talált haldokló mézgyûjtõket a méhész - mondta el az esetrõl
Lang Ernõ, méhegészségügyi ellenõr. Bár a tiltott permetezés napokkal ezelõtt történt, még mindig pusztulnak a rovarok. A kaptároktól pár méterre álló repcetáblát permeteztette le egy osztrák gazda, egy arra képesítetlen magyar munkással.
36 hektárraAz épp kiérkezõ méhész leállította a repcefénybogár ellen vegyszerezõ traktor, számon kérve rajta, hogy milyen szerrel dolgozik, és miért nem jelezte azt elõre. Miuátn meggyõzõdött róla, hogy ismeretlen, nem magyarországról származó vegyszert használtak, a méhész megkérte a dolgozót, ne folytassa a munkát, amíg meg nem vizsgálják az anyagot. A vegyszerezõ ezután egy várbalogi táblára ment, majd, mint utóbb kiderült, este ide is visszatért még. Összesen több mint 36 hektárt sikerült így lepermeteznie. Kiderült, ezt a hazánkban nem is forgalmazott, Ausztriában vásárolt növényvédõ szert használták, egy bizonyos Zelig 480EC-t.
Hatósági szigorA másnap kiérkezõ hatósági állatorvos pár perc alatt egy zacskónyi elhullott méhet gyûjtött össze a kasoknál, amit a budapesti toxikológiai intézetbe küldtek vizsgálatra. Pénteken pedig a megyei növényvédelmi hatóság a helyszíni vizsgálaton megállapította, a szer hatóanyaga nyolc napig tartó mérgezést okozhat. Ráadásul tilos virágzó kultúrát permetezni vele még abban az országban is, ahol engedélyezett. Emberre, növényekre, a vadvilágra nem veszélyes, de minden rovarra, így a méhekre is kifejezetten. Külföldrõl nem hozható be növényvédõ szer, engedély nélküli anyag használata pedig tilos. Ráadásul méhkímélõ szerrel és módszerrel is helyettesíthette volna az anyagot a gazda.
Könnyen elkerülhetõLang Ernõ, jánossomorjai méhegészségügyi ellenõr elmondta: -„Elsõsorban méhkímélõ szerekkel kellene vegyszerezni, és a gyakorlat szerint be kellene jelenteni a vegyszerezéseket – itt ez sem történt meg. A problémák ugyanis megelõzhetõk, be lehet például zárni a méheket, és ha olyan szert használnak, ami pár óra alatt elbomlik, akkor utána semmi gond nincs már a méhekkel.”
A permetezõ azt mondja, nem tudta mit tesz, a hatóság szerint azonban csak hozzáértõ ember vegyszerezhet. Az eseten még csavar egyet, hogy nem az osztrák gazda helyi magyar alkalmazottja végezte a munkát, hanem annak egy barátja, aki nem állt alkalmazásban a cégnél és nem is rendelkezett megfelelõ szakképesítéssel.
Várakozó állásbanA kár még felbecsülhetetlen. A méhek öt kilométeres körben gyûjtenek mézet, így sok más kas is áldozatul eshetett. A távolabbra repülõk még út közben elpusztultak, a közelben élõk azonban bevitték a mérget a kasba, így a méhcsaládok és a méz is veszélybe került. Itt akár több millió forintos kár is keletkezhet.
A cég komoly bírságra számíthat, a méhész polgári peres eljárást indíthat. A növényvédelmi fõfelügyelõség pedig fokozottabb ellenõrzéseket ígért a környéken végzett permetezéseknél.
Hauptmann Tamás
Közel 36 hektáron permeteztetett repcét egy gazda hazánkban nem engedélyeztetett, virágzás idején amúgy sem használható szerrel Jánossomorja határaiban két helyen, a hét elején. Ez az érintett terület közelében tömeges méhpusztulást okozott. A növényvédelmi hatóság eljárást indított az ügyben, és súlyos pénzbüntetést helyezett kilátásba.
