Sokan emlékeztek, de aki nem, annak szombaton megmutatták újra Varga Róbert tíz évvel ezelõtti büntetõjét, amivel eldõlt végleg a Szabad Föld Kupa sorsa. Régi felvételek és fotók felidézésével, sõt, a nem is olyan öregek gálamérkõzésével emlékezett ugyanis a helyi sportbarát társadalom az 1998-as kettõs sorozatgyõzelemre. Régi mezeiben lépett pályára és játszott barátságos mérkõzést szombaton a tíz évvel ezelõtti focicsapat a gyirmóti játékosokkal. Ahogy a csapat tagja,
Nagy László elmondta: „igaz, hogy futni már nem tudunk, de a taktika ma is ugyanaz volt, mint régen, mint tíz évvel ezelõtt.”
A JSE akkor Budapesten beírta nevét a magyar focitörténelembe. Az emlékezetes döntõmérkõzésre több száz szurkoló kísérte a helyi csapatot. Ahogy
ifjabb Drobnitsch Tamás, a kupagyõztes csapat edzõje emlékezett, a csapat az egész mérkõzés minden percét élvezte. „Már a bemelegítéskor, amikor kijöttünk a pályára és az öt-hatszáz jánossomorjai egyszerre elkezdett tombolni…, hát, azt gondolom, hogy egyikünknek sem volt még ilyenben része és libabõrös volt mindannyiunk háta. Nagy segítség volt a csapatnak, az biztos, és egybõl óriási felszabadultság-érzés kerítette hatalmába az embert, annak ellenére persze, hogy izgultunk és feszültségekkel voltunk.
1-0-ra vezetett a Szabadegyháza, amikor
Molnár Ferenc kiegyenlítette az eredményt. „Abban a pillanatban az ember nem is tudja, hogy mit csináljon, mikor fontos gólt rúg, én a mai napig is megborzongok rajta. Sajnos utána nem úgy alakult a mérkõzés, ahogy szerettem volna, de hála Istennek megnyertük a végén. – nosztalgiázott Molnár, aki a mostani mérkõzésen vidám pillanatokat szerzett azzal, hogy ugyanúgy, ugyanoda rúgva hibázott büntetõt, mint tíz évvel ezelõtt, amikor még a tizenegyesek elõtt eldönthette volna a kupa sorsát. Ezen azonban ma már csak mosolyogtak a csapattársak. A régi vezetõség is inkább az akkori sikerekre emlékezett a szombati mérkõzés után, a sportpályán tartott ünnepségen. A meghívottak között jelen volt a megyei labdarúgó-vezetés krémje, az akkori segítõk, szervezõk, közremûködõk többsége is, és persze, a két pályára lépõ csapaton kívül az akkori szurkolók egy része is.
Fazekas Imre, akkori szakosztályvezetõ a közösség eredményének tekinti az akkori gyõzelmet. „Amikor összejön egy jó csapat, összejön egy baráti társaság helyiekbõl, amikor lehet nagyot álmodni, amikor azt az álmot végre lehet hajtani, amikor több száz embert melléd lehet állítani, és együtt tud örülni ez a tömeg, …ennél nagyobb dolgot nem képzelhet el senki, aki sportol valamit, bármilyen szinten is.”
’98-ban ugyanis a Szabad Föld Kupa hazavitele után a csapat megnyerte a megyei bajnokságot is. Erre is emlékezett
Horváth Cs. Attila, a labdarúgó szövetség megyei elnöke. „Akkor ez a Jánossomorja nem csak minõségi játékosokban volt a megyei bajnokság fölött, hanem csapategységben, csapatszellemben is. És ez a kettõ, a háttérrel együtt eredményezte azt, hogy Magyarországon akkor, abban a pár hétben, nem csak a megyében, Magyarországon is Jánossomorja futballcsapatáról beszéltek az emberek.”
Mindezekre a sikerekre emlékeztek együtt sportolók és régi szurkolók a mérkõzés után, filmfelvételek, fényképek, és persze malacsült, no meg habzó sörök segítségével. Többen remélték azt is, ezen eredmények felelevenítése, büszkeséget és lendületet adhatnak a jelenlegi futballcsapatnak is.
V.V.
Tekintse meg képeinket!A mérkõzésrõl
A taktika maradt a régi a hullámzó mérkõzésen. A kicsit lassabban guruló labdát kergetõ játékosok hol a kék jánosi, hol a sárga gyirmóti hálót veszélyeztették. Egy ellenséges kapufa és egy - nosztalgikusan - kihagyott hazai büntetõ is borzolta a kedélyeket. Bár a szurkolók gólzáport vártak, a második félidõre igazi érkezett, azonban a játékosok talán még lendületesebben folytatták tovább. Ebben egy, a jegyzõkönyvbe nem jegyzet helyi pályáralépõ is segítségükre volt, mintegy tíz percig, tevékeny részt vállalva egy gólból is. Amit persze nem adtak meg, mégiscsak egy drótszõrû tacskó ugrott a labda útjába, ami aztán valahogy a kapuba is került.
A 80 perces mérkõzés utolsó negyedórájában aztán
Cser bólintott a hosszúba egy beadást követõen, elküldve egy rövidre a kapust. A gálamérkõzés újabb párhuzama volt ez a kupadöntõvel, hiszen gólja kisértetiesen hasonlított a Vasas Stadionban begyömöszölt Molnár-féle egyenlítõ találatra '98-ban.
A gyirmót sem játszott alárendelt szerepet, végig legalább ikszre, ha nem kettesre szerették volna hozni a meccset. Ez talán majd három év múlva, otthon sikerülhet nekik, hiszen akkor õk ünneplik tíz éves jubileumukat, a tervek szerint ugyanúgy a jánosi gárdával játszva.
H.T.
Tíz évvel ezelõtt, 1998 májusában Jánossomorja és Szabadegyháza közül a helyi focicsapat bizonyult jobbnak és nyerte meg a Szabad Föld Kupát a budapesti Vasas stadionban. Erre, és a bajnoki gyõzelemre emlékezett a Jánossomorjai Sportegyesület: ugyanaz az összeállítás focizott szombat délután a 2001-es kupagyõztes, szintén megyei Gyirmót csapata ellen.
