A sportcsarnok folyosójának falán áll készenlétben az új defibrillátor. A gyűjtőakció során összejött 555 ezer forintból nemcsak a készüléket vásárolhatták meg, hanem egy bőven felszerelt egészségügyi ládát, egy vércukor- és egy vérnyomásmérőt is beszereztek. A defibrillátor a laikusok számára is egyszerűen, pontosan használható, csupán követni kell az automata utasításait. A többi mérőkészülék pedig akár a rosszulléteknél, akár a komolyabb baj megelőzésénél nyújthat jó szolgálatot.
Még egy oktatásra számíthatunk
A mosonmagyaróvári mentőszolgálat Szent Kristóf Mentőalapítványának munkatársai háromórás képzést nyújtottak az érdeklődőknek, itt az eszméletlen beteg ellátása és az alapszintű újraélesztés (BLS) mellett az új készülék (AED) használatát is bemutatták. Alig tízfős volt a tanulói létszám, ám a képzés megfelelő meghirdetése most háttérbe szorult. – „Sajnos rövid volt az idő, azt akartuk, hogy minél gyorsabban szolgálatba álljon a készülék, és a csarnokban sokszor megforduló oktatók, sportkörvezetők megtanulhassák a használatát. Az alapítvány munkatársai megígérték, hogy még egy képzést tartanak majd a közeljövőben, amit szeretnénk úgy megszervezni, hogy minél többen eljöhessenek.” – mondta el Nemes Csaba a gyűjtés koordinátora, a csarnok üzemeltetője.
Elmaradtunk a mezőnytől
Kelemen Lajos az alapítvány munkatársa kiemelte, példaértékű a jánossomorjai gyűjtés. –„Hazánkban még igencsak gyerekcipőben jár az elsősegély oktatása, míg tőlünk nyugatabbra jóval általánosabbak az ismeretek. A hazai fejlődés és a köztudat megváltozása mostanában érezhető, erre jó minta a jánossomorjai összefogás is.”
A Semmelweis Egyetem 2007-es összehasonlító felmérése szerint a német fiatalok 60, míg a magyarok alig több mint 40 százaléka vett részt elsősegély-tanfolyamon. A német diákok 75 százaléka iskolában szerezte meg ezeket az ismereteket, éles ellentétben a magyar 31 százalékkal. Ennek az eredménye is lehet, hogy a német fiatalok 32, a magyarok 19 százaléka került már elsősegély-nyújtási helyzetbe. Még megdöbbentőbb az az adat, hogy a magyar fiatalok majdnem 10 százaléka nem nyújtana segítséget senkinek, míg a németek egyáltalán nem adtak ilyen választ. A magyarok többsége a kellő tudás hiányára és az ismeretlen anyagok, így a vér iránti undorukra hivatkozott.
A jánossomorjai Körzeti Általános Iskolában a decemberi sporthónap keretein belül a mentőalapítvány minden osztálynak tartott oktatást, Tóth Mária tanárnő szervezésében. Ezt szintén kiváló és elterjesztésre érdemes példaként emlegettek az alapítvány munkatársai.
Apró fontosságok
Az alapítvány munkatársai sok fontos részletre is felhívták a figyelmet. Például, hogy a minél gyorsabban megkezdett szakszerű szívmasszázs és a lélegeztetés a legfontosabb, amivel nagyon hosszú ideig megmenthető még a beteg. Ez azért is fontos, mert komoly időveszteség lehet, amíg valaki a legközelebbi defibrillátorért megy, így, ha lehet, mindig kérjünk segítséget, ketten végezzük az újraélesztést. Elmondták, ha látjuk, hogy komoly a helyzet, elsőként a mentőket hívjuk, mert a házi- vagy ügyeletes orvost, mert ezzel fontos időt veszíthetünk. A leggyorsabb a 104-es szám hívása. A 112 nemzetközi segélyhívó tárcsázása pedig még a lezárt billentyűzetű telefonokról is működik.
HT
