Mint azt Madarász Tibor edző nem rejti véka alá, kiváló alapanyaggal dolgozik: Korábbi edzőjük, Nikházi Árpád keze alatt ez a korosztály több országos sikert is magáénak tudhatott. A gyakorolt sokpasszos játékkal és erőnléti fejlesztéssel aztán még üldözőket sem találtak a jánosi srácok. A megyében a mosonmagyaróvári mellett két győri és egy soproni csoportban küzdenek a kicsik. Az edző szerint a JSE serdülői tizenhat év után újra az élen végezhetnek tavasszal. Az edző elmondta: -„A kemény alapozás után ezek a játékosok képesek arra, hogy minden nehézség nélkül megnyerjék a tavaszi bajnokságot. Ezt követően a négy csoport első helyezettje körmérkőzésen dönti el, ki a megye legjobb csapata.”
Feltörekvő tehetségek
Az idényben a jórész helyi tehetséges fiatalokra felépített csapatot jól egészítették ki a közeli településről érkezett lurkók, akikre a jövőben nagy feladat hárul. A gárda nagy része a következő szezont – ami a 2009-es őszt jelenti – már az U 19-es csapatban kezdi meg. Edzőjüknek koránt sem volt könnyű dolga. Az edzések látogatottsága a húszfős kerethez képest alacsony volt, ami betudható a továbbtanulásnak. Több meghatározó játékosát volt kénytelen nélkülözni az edzéseken a „mester” – Gáspár Bence, Gaál Zoltán, Strasser Zoltán, Tesch Ferenc -, de ez szerencsére nem látszott a csapat játékán. Sajnálatra csak az ad okot, hogy néhány lelkes szülőn kívül a nézők nem igazán találnak ki a pályára, pedig gólgazdag és jó mérkőzéseket láthatnának, remekbe szabott, néha a profikat idéző találatokkal.
Halászi ellen
Komoly fejtörést nem okozott a probléma, hogy szezon közben a mesterétől megfosztott alakulat miként maradjon a jó úton, hisz elnökük, Tesch Ferenc vette át a csapat trenírozását, míg a Mester továbbképzésen vett részt. De az egység szerencsére nem tört meg és hozták a kötelező mérkőzéseket. A végjáték még így is szorosan alakult. A nyomukban loholó és az esetleges bukást rögtön kihasználni szándékozó Halászit fogadták a kicsik az utolsó megmérettetésen. Az edzők mozdulatai beszédesebbek voltak, a feszültség látszott rajtuk, elég volt egy téves bíró intés, és már zengett a pálya. Az első néhány perc csak puhatolódzás, ám jön egy szöglet, egy rossz öklözés a kapustól és megvan, megvan a vezetés. a gyerekek futnak egymás után, kiabálják: Cunya, Cunya!! Természetesen a gólszerzőt éltették Gáspár Bencét, aki először maga sem hitte el, de sikerült megtörnie a csendet és utána jött minden magától. A végeredmény nagyarányú JSE győzelem – ahogy az lenni szokott – 9:1. A végső sípszó már az összeölelkezést jelentette és a „Ki a jobb? János!” – kiabálásokat, a kör közepén „Tibi bácsiva”.
Hauptmann Tamás – Takács Gergő
