“Annyira nagy problémát még nem jelent, hogy egy kicsit több a gyerek, mint a férõhely, de sajnos most már majd meg kell gondolni, hogy melyik gyerekeket vesszük föl.” – mondja Kálmán Istvánné, bölcsõdevezetõ-helyettes. Mint megtudtuk, volt már olyan igény is, hogy a gyereknek szüksége lett volna a közösségre, de férõhely hiányában el kellett utasítani, mert az édesanyja nem dolgozik. Elsõsorban tehát a dolgozó szülõk gyerekeit kénytelenek elõnyben részesíteni, ha mérlegelni kell, hogy kit vegyenek föl és kit ne.
Az intézmény vezetõi a gyermeklétszám további növekedésére számítanak, amit nem azzal magyaráznak, hogy több gyerek születik, hanem azzal, hogy az anyukák hamarabb elmennek dolgozni, amire a gyes illetve a gyed mellett lehetõségük van, és így a gyereket egy éves kora után kénytelenek bölcsõdébe adni.
Drobnitsch Tamás, az önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottságának elnöke szerint a város önkormányzatának nem okoz különösebb gondot a bölcsõde fenntartása. Az intézmény éves költsége 17 millió forint, ebbõl 8 milliót állami normatívaként kapnak, 1 millió a térítések összege, így 7-8 milliót kell az önkormányzat saját költségvetésbõl biztosítani.
Drobnitsch Tamástól megtudtuk, a 2007-es költségvetésbe is betervezik a bölcsõdét, és szeretnék legalább ezen a színvonalon tovább mûködtetni.
A bölcsõdéhez hasonlóan a város óvodáinak is maximális a kihasználtsága, bár itt egyikben sem megy 100 százalék fölé. Az Aranykapu Körzeti Napköziotthonos Óvoda szentjánosi tagóvodájában 100 férõhelyre éppen 100 gyerek jut. Szentpéteren 47-en vannak az 50 fõs oviban, itt egyébként tízzel növekedett a létszám a tavalyihoz képest. Somorján szintén pont 100 százalékos a 25 férõhelyes óvoda kihasználtsága. Az óvodákba azonban – a bölcsõdével ellentétben – minden gyereket fölvesznek, tekintet nélkül arra, hogy a szülei dolgoznak-e vagy nem.
