Fokozottan figyelnek régiónkban is a madárinfluenza felbukkanására. A csoportos, gyanús madárelhullások bejelentésére 189-es, ingyenesen hívható zöld számot mûködtet a kormány. A napokban nyilvánosságra hozott felhívásokból, nyilatkozatokból kiderül, a legfontosabb a pánik elkerülése.
Környékünkön is folyamatosan vizsgálják a vándormadarakat. Mivel Jánossomorja a vonuló vadmadarak Fertõ menti pihenõhelyeinek közelében fekszik, régiónban is megnövekedett a fertõzött vadmadarak megjelenésének esélye. Balsay Sándor, a Magyar Madártani és Természetvédelmi egyesület helyi képviselõje televíziónknak elmondta, az egyesület tagjai és a Fertõ-Hansági Nemzeti Park munkatársai különleges figyelmet fordítanak a madárinfluenza nyomainak esetleges felbukkanására folyamatos megfigyeléseik során. Hangsúlyozta, kiemelten figyelik a gyanús, beteg madarakat, ám szerencsére térségünkben még különleges intézkedéseket nem kellett bevezetni.
Tavasszal várható
A megyei állományt ugyanakkor a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenõrzõ Állomás is folyamatosan vizsgálja. Dr. Szabó Tamás az állomás vezetõje azonban hangsúlyozta, eddig nem találtak madárinfluenzával fertõzött állatot. Szerinte a tavasz kezdetén, márciusban fokozottabb lesz a veszély, mert a vándormadarak megindulnak és terjeszthetik a vírust. Jelenleg is szigorú állategészségügyi és állattartási szabályok vannak érvényben, pontosabb tájékoztatást a helyi önkormányzatoknál kaphatnak. A kerületi fõállatorvos mellett ugyancsak az önkormányzatok indítják majd meg a szükséges lépéseket, amennyiben a késõbbikek során az indokolt lenne.
Nálunk még semmi
Póczáné Dr. Kovács Zsuzsanna Jánossomorja jegyzõnõje televíziónknak hangsúlyozta, jelenleg semmilyen korlátozást, intézkedést nem kell bevezetni Jánossomorján, és bejelentést sem kaptak gyanús madártetemekrõl.
189
Az illetékesek figyelmeztettek: aki betegnek tûnõ szárnyast, vagy gyanús elhullott madarat – elsõsorban vízi-, illetve vándormadarat – talál, ne érintse meg, hanem hívja a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központot a 189-es kormányzati zöldszámon, illetve értesítse a területileg illetékes jegyzõt, aki elrendeli az állat elszállítását, majd a helyileg illetékes állatorvos boncolja fel a tetemet.
Kis esély a mutációra
Szerda kora reggel óta tudni, hogy Magyarországon átvonuló hattyúk közül két Bács-Kiskun megyei településen, Nagybaracskán és Csátalján olyan elhullott tetemeket találtak, amelyek a “H5N1” típusú vírussal voltak fertõzve. Ugyanakkor kiderült, az Esztergomnál szerdán talált hattyúk és a Pécs határában elpusztult pulykák sem madárinfluenza miatt hullottak el.
A vizsgálatok átfutására ugyanakkor legkevesebb tíz napra van szükség. A hatóságok megtesznek mindent a pánik elkerülésért, és csak a végérvényesen, a Brüsszeli vizsgálatok által is igazolt eredményeket minden esetben megvárják. A korai tájékoztatás hiánya azonban nem jelent kockázatot, hangsúlyozta a Népszabadság címû napilapnak Süth Miklós fõállatorvos, hiszen nagyon sok extrém feltételnek kell teljesülni ahhoz, hogy a fertõzés vadmadarakról háziakra, onnan pedig, az ázsiai példák alapján emberre is átterjedjen. A mutáció feltétele például a hazainál jóval magasabb páratartalom, az állattal való hosszú „együttélés”, legyengült, influenzával fertõzött emberi szervezet. A megalapozott gyanú legfontosabb feltétele a tömeges elhullás, ezért is érthetõ, hogy az amúgy rendkívül sok bejelentés legtöbbjéhez nem hívnak fotósokat a hatóságok. – fogalmaztak a lap pénteki számában.
Zárt tartás
A jelenlegi stádiumban a megfelelõ tájékoztatás és a felkészülés, elõvigyázatosság a legfontosabb. Ajánlatos például a veszélyeztetett területeken zárt baromfitartással megakadályozni, hogy a vadmadarak kapcsolatba kerülhessenek a házi baromfikkal. Az agrártárca közleménye szerint a házi kacsa, liba illetve egyéb vízibaromfi más házi baromfival, például tyúkkal, pulykával, vagy fogságban tartott madárral, például galambbal együtt nem tartható. Az elhullott vagy leölt állatok, illetve megsemmisített eszközök tulajdonosának állami kártérítés jár.
A miniszterelnök nyugalomra int
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemrég közzétett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy állatbetegségrõl van szó, nincs ok a túlzott aggodalomra, “ez ma egy nagyon korlátozott és nem jelentõs kockázat”. A magyar állatállomány egészséges, biztatnunk kell továbbra is valamennyi magyar polgárt, hogy fogyassza a magyar baromfit, ne féljen – mondta. Amirõl beszélünk, olyan megbetegedés, amely állatról állatra terjed, embert, mai tudásunk szerint közvetlenül nem fenyeget – fogalmazott Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: ettõl függetlenül fontos az elõvigyázatosság.
A miniszterelnök leszögezte: ha esetleg átterjedne a vírus a tenyésztett állatokra, akkor Magyarország – az unióban elsõként – rendelkezik azzal a vakcinával, amellyel be lehet oltani az ilyen állatokkal kapcsolatba kerülõ embereket. A vírus elleni magyar vakcina február végéig kaphatja meg a forgalomba-hozatali engedélyt, amelybõl eddig 20 ezer ampullát gyártottak le.
Az emberek és a háziszárnyasok nincsenek veszélyben hazánkban – hangsúlyozta a kormányszóvivõ. Batiz András elmondta: egy esetleges madárinfluenza-fertõzés a legegyszerûbb higiénés szabályokkal elõzhetõ meg. Így például fontos, hogy étkezés elõtt, illetve a nap folyamán többször is kezet kell mosni, betegnek látszó, vagy elhullott madarat nem szabad megérinteni és nem szabad hagyni, hogy a gyerekek szárnyasokkal játszanak.
Katasztrófaterv
Hazai állatorvosok közben létrehoztak egy tájékoztatási oldalt, mellyel a pánikot szeretnék elkerülni. Elsõsorban azt hangsúlyozzák, hogy az influenzavírusok elpusztításához a fõzés, a párolás és a sütés bõven elegendõ. A hazánkban árult baromfitermékekbõl pedig nyugodtan vásárolhatunk, mert ezek nem fertõzõdtek. A hatóságok hazánkban egyelõre állategészségügyi kérdésként kezelik a madárinfluenzát. Ettõl függetlenül a magyar kórházaknak külön intézkedési katasztrófatervük van arra az esetre, ha mégis felbukkan a H5-ös vírustörzs emberrõl emberre terjedõ változata és a betegséget kezelõ gyógyszer is megfelelõ mennyiségben áll rendelkezésre.
A Madártani Egyesület felhívása
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország felhívja a figyelmet, hogy a madárinfluenza-járvány terjedésének a vadon élõ vízimadarak is csak áldozatai, ne tekintsük õket bûnbaknak. „Egyes, nem túl nagy világállományú, egy helyen nagy tömegben telelõ vízimadarak, mint a vörösnyakú lúd vagy az indiai lúd akár a kipusztulás szélére is kerülhetnek a betegség miatt. Eddig még soha nem fordult elõ, hogy emberek vadmadaraktól fertõzõdtek volna, erre a zsúfoltan, rossz higiéniai körülmények között tartott házibaromfival való érintkezés során van esély.”
A fokozott megbetegítõ képességû influenzatörzs (H5N1) okozta járvány vadmadarakban 2005-ig nem fordult elõ. Az utóbbi néhány hétben azonban a közép-európai országokban sorra izolálták a vírust, fõleg elhullott hattyúkból, de például Görögországban a világszerte veszélyeztetett vörösnyakú lúd egy példánya is elpusztult a fertõzéstõl. – áll az egyesület közleményében.
A madárinfluenza elsõsorban a madarak betegsége, fõleg a vadon élõ vízimadarakat (hattyúk, ludak, récék, sirályok) és a háziszárnyasokat veszélyezteti. A H5N1 vírustörzs az utóbbi 2 évben számos változáson ment keresztül. Míg korábban a megfertõzött vadmadarak 2-3 napon belül elhullottak a vírustól, mára feltételezhetõ, hogy egyes fajok hosszabb ideig tünetmentesen hordozhatják a vírust, és terjeszthetik a betegséget. Hasonlót tapasztaltak házikacsákban is a tudósok, aminek következtében a baromfiállományok és a vízimadarak kölcsönösen megfertõzhetik egymást. A vírus ellenállóképessége is változott az évek során, ezért a különféle baromfitrágyával szennyezett szállítóeszközökkel könnyen terjedhet a vírus, akár kontinenseken át.
Az elhullásokban érintett bütykös hattyúk Közép-Európa nagyobb tavain, folyóin töltik a telet, míg a hazánkon átvonuló vízimadarak nagy része jelenleg a Földközi-tenger medencéjében telel. Néhány hét múlva megkezdõdik az észak felé tartó vonulás, amikor a szabadban tartott baromfiállományokkal kapcsolatba kerülhetnek. Az Afrikában telelõ és március-áprilisban hazaérkezõ gólyák, fecskék, más énekesmadarak viszont ismereteink szerint nem hordozzák a vírust és ezért veszélytelenek mind az állatokra, mind az emberre. – mondta Halmos Gergõ a Madártani Egyesület természetvédelmi igazgatója.
A madárinfluenza néhány éves története során még soha nem fordult elõ, hogy emberek vadmadaraktól fertõzõdtek volna. Az esetek száma is egyértelmûen azt mutatja, hogy a madárról emberre történõ tömeges terjedés nem fordul elõ. Így miközben több mint 140 millió baromfi hullott el a legutóbbi járványban, “mindössze” 169 emberi megbetegedés és 91 haláleset történt.
“Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy a vadon élõ madarak esetlegesen felmerülõ kilövése vagy fészkelõhelyeik elpusztítása értelmetlen, sokkal inkább hozzájárulhat a betegség terjedéséhez, mint megelõzéséhez. Az intenzív vadászat a gyülekezõ vagy telelõ madarak nagyobb területen történõ szétszóródáshoz vezethet, illetve nagyobb lehetõséget ad a fertõzött madarakkal kapcsolatba kerülésre.” – nyilatkozta Dr. Steiner Attila, a WWF Magyarország fajvédelmi programvezetõje.
Végezetül fontos megnyugtatni minden madárbarátot, hogy a téli madáretetés, az odúk kihelyezése, tisztítása, az eresz alatt lévõ fecskefészek semmilyen veszéllyel nem jár, hiszen az énekesmadarak nem terjesztik a madárinfluenzát. – nyomatékosította közleményében az egyesület.
Kapcsolódó oldalak:
Madárinfluenza
Madártani Egyesület
Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
