Gyertyákkal és dalokkal tisztelegtünk október hatodikán. A ’48-’49-es forradalom és szabadságharc kivégzett mártírjaira, bebörtönzött, meghurcolt áldozataira emlékezett Jánossomorján az iskola és a város emlékműsorokkal, gyertyagyújtással.
Mint ahogy minden évben, október hatodika reggelén az általános iskolákban emlékeztek az aradi tragédiára. Szentjánoson a diákok és az iskola kórusa ünnepi műsorral, versekkel és visszaemlékezésekkel tisztelgett a kivégzett mártírok emléke előtt. A megemlékezés a szabadságharc áldozatainak, mártírjainak és a rájuk való emlékezésnek hazafias fontosságát igyekezett beleplántálni a diákokba.
Pénteken este a Glázer-Kozma Galériában a Hármashalom Városvédő és Hagyományőrző Egyesület műsorában visszaemlékezéseket és a nemzeti gyászt megéneklő rockdalokat hallhattunk.
A műsor után az emlékezők koszorúkat, gyertyákat helyeztek el a Hármashalomnál. Itt Kótai László katolikus plébános Demjén István református lelkész emlékező gondolatokkal, közös imával, és a Himnusszal tisztelgett a magyar szabadságért áldozatot vállalók előtt.
Az város nevében Lőrincz György polgármester is koszorúzott, aki fontosnak tartja, hogy évek óta iskolai és civil megmozdulás emlékezik október hatodikára. A Hármashalom egyesület nevében Lipovits Máté helyezett el gyászkoszorút.
Az aradi emlékezet
1849. október 6-án koholt perek után Aradon 13 honvédtisztet végeztek ki az osztrákok. Ezen a napon este kivégeztek Batthyányi Lajost, Magyarország első felelős miniszterelnökét. Később újabb kivégzések következtek. A megtorlás során 500 embert ítéltek halálra, közülük 110-et ki is végeztek. A bebörtönzöttek és emigrációba kényszerítettek tömege közel kétezres volt, a magyar nemzetiségek elleni villongásokban, terrorakciókban százak haltak meg. Október hatodika nemzeti gyásznap, amely 2015-ben emelkedett városi szintű emléknappá, amikor összefogott több közéleti szereplő, önkormányzati képviselő, lokálpatrióta egyesület és az iskolák, akik korábban is rendszeres megemlékezéseket tartottak. Azóta pedig a Hármashalom VHE tart évről évre gyásznapi emlékezést városunkban.
A vértanúk
(2014-es írásunkból)
A nemzetközi közvélemény, sőt, a már egyszer legyőzött osztrákokat győzelemhez segítő cári Oroszország is önmérsékletre intette Ausztriát. Ám Haynau és a mögötte álló hatalom példát akart statuálni. Koncepciós perek következtek, jól láthatóan a kiemelkedők, a harcokat folytatók, az oroszok előtt fegyvert letevő tábornokok ellen. Október hatodika hajnalán négy tisztet végeztek ki golyó által az aradi várudvaron. A dátum szimbolikus volt, a második bécsi forradalom kitörésének évfordulója. Úgy tartják, a sortüzet leadó szakasz tagjai között is akadtak elfogott és büntetésből besorozott osztrák forradalmárok. A kivégzettek sorrendben Lázár, Dessewffy, Kiss Ernő és Schweidel. Kisst csak megsebesítették a golyók, így őt egy tiszt közvetlen közelről főbe lőtte. Testüket a várárokba temették. A többieket a bitó várta, ez a kor megalázó, csak alacsony rangú, jórészt köztörvényes bűnözőknek járó kivégzési módja volt. Poeltenberg Ernő lépett először az oszlophoz. Majd Török Ignác, Láhner György, Knezić Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Aulich Lajos, utolsó előttinek pedig Damjanich János. Vécsey Károly grófnak végig kellett néznie társai halálát. Miután senkitől sem tudott búcsúzni, egykori ellentéteiket félretéve Damjanichnak csókolt kezet.
Az aradi bitófákon október hatodikán kora estig hagyták lógni a tábornokok holttesteit, elrettentésül. A hely azonban a környékbeliek tömegével telt meg, akik kegyelettel zarándokoltak a magyar golgotához. A tömeget este katonák kezdték oszlatni, majd a közelben elföldelték a testeket. Többet még aznap este barátok ástak ki és szállítottak el a végső tisztesség megadásához, de a teljes végtisztesség évtizedekig húzódott.
Batthyány Lajost ugyanezen a napon Pesten, szintén az esti órákban állították kivégzőosztag elé. A gróf a megalázó akasztás elől öngyilkossággal akart kitérni, és előző este egy becsempészett tőrrel megvágta a nyakát. Kísérlete nem sikerült, azonban akasztani így nem lehetett, az orvosok emiatt golyó általi halálra módosították a halálnemet. A tiszta fejjel, de gyengén a sorfal elé támolygó miniszterelnök féltérden, de maga vezényelt tüzet: “Allez Jäger, éljen a haza” – Rajta, vadászok, éljen a haza – kiáltással.
A forradalom és szabadságharc utáni megtorlás szimbólumává vált a dátum, szinte azonnal. A megtorlás vértanúinak még négy katonát tekintünk, akik az időben estek a áldozatul az önkénynek.
Aulich Lajos / Ludwig Aulich (56) – Pozsonyi német polgárcsalád sarja, magyarul nem tudott. Kötél.
Damjanich János / Јован Дамјанић (Jovan Damjanić) (45) – Határőrvidéki szerb katonacsalád fia, felnőttként tanult meg magyarul. Kötél.
Dessewffy Arisztid (47) – Felvidéki magyar nemesi család fia. Golyó és lőpor.
Kiss Ernő / Էռնո Քեշիշյան (Erno Keshishian) (50) – Örmény kereskedő família sarja. Golyó és lőpor.
Knezic Károly / Karlo Knezić (41) – Apja varasdi horvát katonatiszt, édesanyja magyar. Kötél.
Láhner György / Georg Lahner (54) – Felvidéki német polgárcsalád fia, a magyart törve beszélte. Kötél.
Lázár Vilmos / Վիլմոշ Ղազարյան (Vilmos Ghazaryan) (32) – Nagybecskereki örmény-magyar kereskedőcsalád fia. Golyó és lőpor.
gróf Leiningen-Westerburg Károly/ Karl August Graf zu Leiningen-Westerburg (30) – Hesseni német arisztokrata, magyarul nem tudott. Kötél.
Nagysándor József / Josef von Nagy-Sandor (45) – Édesapja nagyváradi magyar, édesanyja német. Kötél.
Poeltenberg Ernő lovag / Ernst Poelt Ritter von Poeltenberg (41) – Egy lovagi rangra emelt gazdag bécsi jogász fia, magyarul keveset tudott. Kötél.
Schweidel József / Joseph Schweidel (53) – Zombori német tisztviselőcsalád sarja, felnőttként tanult meg magyarul. Golyó és lőpor.
Török Ignác (54) – Gödöllői kisbirtokos nemesi család fia. Kötél.
gróf Vécsey Károly (46) – Édesapja magyar gróf, édesanyja osztrák főrend, felnőttként tanult meg magyarul. Kötél.
És a további négy vértanú:
báró Ormay Norbert / Baron Norbert Auffenberg (36) – Morvaországi német arisztokrata, 1848-ban vett fel magyar családnevet. Kötél.
Kazinczy Lajos (29) – Kazinczy Ferenc legfiatalabb fia. Golyó és lőpor.
Hauk Lajos / Ludwig Hauk (51) – Bécsi osztrák származású katonatiszt, magyarul nem tudott. Kötél.
Lenkey János (42) – Gömöri köznemesi család fia. A börtönben megőrült, őrei kínzásaiba halt bele.
(Nyáry Krisztián összeállítása)
JTV – Hautpmann Tamás
2017.10.10.
