Sajátos értelmezések és értetlenségek közepette zárkózott el a testület egy bevezethető új adónemtől. Ugyanakkor elfogadták a város új lakásrendeletét, amit már korábban többször is tárgyaltak. Ez a két fontos szavazás fémjelezte a szerdai képviselő-testületi ülést.

Többszöri nekirugaszkodással – harmadszor tárgyalva – fogadta el a testület a helyi lakásrendeletet, amely újra szabályozza a helyi önkormányzati lakások, ingatlanok jogi környezetét, modernebbé tenné, és a szándékok szerint a rászorulók igényeit jobban szem előtt tartja majd. Ráadásul az eddigieknél jóval többet fordítanak a karbantartásra, felújításra. Tervszerűbbé teszik azok kezelését, kiszámíthatóbbá az ezekre irányuló forrásokat. A rászorultsági tényezőket is jobban figyelembe vennék a szociális bérlakások terén, pályázati módszert bevezetve a lakásigénylési névjegyzék helyett. Most ­– újabb észrevételek hiányában – véglegesen elfogadhatta a tervezetet a testület, vagyis több hónapi rendeletalkotási folyamat után érvényessé váltak a szabályok, indulhat a megvalósítás.

Friss döntés, hogy 15 milliós többletforrásból a bérlakások homlokzatát tennék rendbe, méltóvá a városi ranghoz. Lesz pár olyan lakás is, amit nem a rászorulók, hanem a város számára fontos szakemberek részére tartana fenn az önkormányzat. A lakásokra pályázni szeptembertől lehet majd, a bérlakások felújításai pedig már nyáron megkezdődtek.  (Frissítve: 2017.07.11.)

A terv részleteiről korábbi cikkeinkben olvashat:
Átláthatóbb lakásügyek
Fontos felújítási koncepciók

 

Nemadónem

Az ülés leghosszabb és legfontosabb napirendje egy új adónem bevezetésének lehetőségéről szólt. A sokszor talán meg nem beszéltségen alapuló hozzászólások egy egyértelmű kérdésből változtatták hosszú, indulatosságtól sem mentes vitává a döntéshozatalt.

 

 

Az ügy lényege, hogy lehetőség nyílt a települési önkormányzatok számára a helyi adók mellett úgynevezett települési adók bevezetésére. Az állami szabályok szerint ezt bármely adótárgyra megállapíthatja az adott önkormányzat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya – tehát eddig nem adóztatott, vagy adóztatható terület. Jánossomorján a külterületi utak javítási szándéka volt a cél. Ennek érdekében már a pénzügyi bizottsági munka során korábban szóba került főleg a termőföldek, de a külterületi önkormányzati utak használatának adózás alá vonása is. Annak a lehetőségét vizsgálták, hogy a mezőgazdasági földtulajdon-alapú adónem bevezetésével mekkora arányban segíthető a külterületi utak felújítása, karbantartása – amely óriási méretű hálózat, és rendkívül rossz állapotban van.

Még múlt év végén a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság felkérte a jegyzőt, hogy vizsgálja meg alaposan a lehetőségeket. Péntek Tímea jegyző a most szerdai ülésre egy átfogó és alapos elemzéssel segítette a képviselők döntését. Ebben kerek-perec kijelentette, hogy az új adónem bevezetése nem célszerű. A termőföld megadóztatható e formában ugyan, de csak akkor, ha magánszemély tulajdonában van – vagyis, ha pl. vállalkozóké, akkor nem. Ez elég alacsony szám lehet ahhoz, hogy komoly összeget eredményezzen. Ezt megfontolva a testület mindhárom bizottsága előzetes tárgyalásokon zárkózott el az új adónem bevezetésétől, egyikük sem javasolta azt. A döntés így a testületi ülésen egyértelműnek látszott, mégis közel egyórás vita után sikerült csak szavazni.

Aminek eredménye végül is az lett, hogy nem vezetnek be új adót, sőt, el is zárkóznak attól, hogy tárgyalják a települési adó bevezetését ebben a ciklusban.

Mit mondott a jegyző:

Az új adónem főbb jellemzőit a jegyzői vizsgálat így foglalta össze: Az idézett jogszabályhely alapján települési adó lehet bármilyen adó, ha annak bevezetését törvény nem tiltja, ám nem terhelhet olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott – akár központi, akár helyi – közteher vonatkozik. A képviselő-testület korábbi ülésén jogszabályi lehetőségek figyelembevételével az adó tárgyaként lehetőségként a magánszemélyek tulajdonában lévő termőföldet határozta meg. A tulajdonosra fókuszált, nem pedig a bérlőre. „A települési adóból származó bevétel az azt megállapító önkormányzat bevétele, amelyet fejlesztési célra és a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használhat fel.”

 

Péntek Tímea jegyző – egy korábbi ülésen

 

A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá vállalkozó. Települési adó alanya tehát kizárólag magánszemély lehet. Azaz, amennyiben települési adó bevezetésére kerül is sor, az adóalanyok köre jelentősen leszűkülhet a fentiek miatt.

Jánossomorja külterülete nagyon nagy, csak ebből kiindulva akár jelentős bevételre is számíthatna az Önkormányzat. Azonban nem szabad azt a tényt sem figyelmen kívül hagyni, hogy jelenleg információval nem rendelkezünk a tekintetben, hogy mekkora az a terület, hány olyan tulajdonos van, akit érint ez az adónem. Nagy valószínűséggel a településen földtulajdonnal rendelkezők közül sokan vállalkozónak minősülnek, így rájuk nem terjed majd ki a rendelet hatálya. Az őstermelőkre is csak akkor – információink szerint – ha, e tevékenységből származó éves bevételük 600 ezer forint alatti. Vagyis a testület által megcélzott adónem nem érintene akkora társadalmi réteget, hogy jelentősen tudná támogatni, mondjuk a külterületi utak javítását segítő forrást.  Ezért a jegyző nem javasolta a bevezetést: „Összességében, a település adóerő-képességét is figyelembe véve, a megadóztatott adótárgyak körét nem célszerű bővíteni.”

Parttalanul több mederben

A javaslatokhoz érve egyik bizottság sem javasolta az adó bevezetését, sőt, a Humánpolitikai Bizottság hozzátette azt is, hogy ebben a ciklusban már ne vizsgálják annak lehetőségét, hogy milyen más települési adónemeket lehet bevezetni. Eddig minden egyértelműnek tűnt. De csak eddig.

Ekkor Winkler László képviselő saját bizottsága ellenében továbbra is javasolta a termőföldek alapján kivetett adót, ami szerinte fontos forrás lehet, és az utakra kell fordítani. Mint mondta, az utak felújításának terhét a földtulajdonosoknak kell viselnie, szerinte ez így igazságos. Nézete nem állt összhangban a már korábban megkapott jegyzői elemzésben vázolt lehetőségekkel. Luka János, aki az adó bevezetésének inkább technikai és logikai oldalát vette figyelembe, azt az elvet emelte ki, hogy egy adót úgy vezessenek be, hogy megadják, azt mire használhatják és ezzel biztos forrást teremtenek egy szűkös anyagi helyzetű területre.

Hogy egyáltalán mennyi bevételt is jelenthet ez, afelől azonban ők is csak tapogatóztak, hiszen egyelőre nem tudjuk a termőföldek pontos méretét és azt sem, ki esne az adó hatálya alá. Így az ülésen a 150 milliós elvi becslésektől a 4-8-10 milliós, valószínűleg reális kalkulációig terjedt a halmaz.

Bella Zsolt a gazdák további terheinek növelése ellen szólalt fel. Prátser Krisztián külsős – tehát szavazati joggal nem rendelkező – testületi tag a bevezetendő adólehetőség igazságtalanságát emelte ki, ugyanis a vállalkozók mentességével csak a magánszemélyek adóznának, akik például kis mértékben használják az utakat, mondjuk a vállalkozóként, vagy a nagyobb volumenben őstermelőként tevékenykedő gazdákkal szemben. Erre válaszul Luka János hevesen azt hangsúlyozta, hogy mindez nem szakmai, hanem politikai érvelés, amit nem tart helyénvalónak – amihez később Winkler László is csatlakozott – bár az ő javaslata is, mint mondta, a szerinte érzett igazságosság elvén alapult.

Talán a legérettebb megközelítést Lipovits Mátétól hallhattuk, aki felkészülten helyreigazított több téves megállapítást is. Szembe ment az adó bevezetése mellett kiállók kijelentésével, miszerint a testület eddig csak szakmai döntést hozott, nem politikait. Lipovits leszögezte: a képviselőtestület egy politikai tömörülés, felelős politikai döntéshozatalra kaptak mandátumot, ám ezt a szakmai érvek fokozott figyelembe vételével teszik, mint ahogy most is. Ezzel a jegyző által leírt elemzés tényeire és a Prátser Krisztián által vázolt igazságossági elv döntési tényezőként való megfontolására is utalt, és a politika mibenlétére is pontosan rávilágított a megyei politikában is otthonosan mozgó képviselő. Megvédte az esetleges adó alanyait is, akik szerinte amúgy is sok állami terhet viselnek. Hozzátette, az sem végigvihető gyakorlat, hogy egy adott területről beszedett adót csak az adott területre forgathat vissza az önkormányzat, hiszen neki gazdálkodnia kell. Kiemelte, a megbeszélt szabályok értelmében az önkormányzat nem is remélhet több bevételt ettől az adótól, mint valószínűleg 4, esetleg 8-10 millió forintot. Ráadásul csak egy-két év múlva, mire kiviláglik az adózók köre, tisztában lesznek az érintett területek mennyiségével, ezek ugyanis hosszas adminisztratív folyamatok. Ráadásul az önkormányzat személyi állományának bővítésére is szükség lenne egy ilyen méretű új feladat kezeléséhez, ami jelentős többletkiadást jelent. Így nem is éri meg a változtatás – hangsúlyozta a képviselő.

 

Miről is van szó?

A város külterületi úthálózata nagy, a 90 kilométert is meghaladja. A város a bel- és külterületi kavicsozásra, murvázásra idén a tavalyi kettő helyett négy millió forintot különített el, ebből a Sport-köz és a Liget utca már meg is valósult. Ezen kívül a gazdákkal és a vadásztársasággal is együttműködnek a külterületi utak javításában, ami eddig is folyamatos munka volt, és ebben eddig is hozzájárultak a gazdák az utak karbantartásához – emelte ki Lőrincz György polgármester, aki az új adónem ellen voksolt. Hozzátette, a javítási munkák már tavaly elkezdődtek, több útszakaszt sikerült is rendbe hozni közös erővel, de az óriási hálózat miatt igazán nagy előrelépést csak akkor lehetne elérni, ha az állam anyagilag támogatná e területet. Annál is inkább, mert az önkormányzatok évekkel korábban az állami feladatot kapták úgymond a nyakukba a külterületi utak kezelésével.

Bella Sándor, a VÜMESZ vezetője elmondta, a gazdák által legfontosabbnak tartott utakat velük közösen felmérték, ennek felújítási költsége nagyjából 141 millió forint, és 50 kilométerre terjed ki. Bella Zsolt hozzátette, az önkormányzat saját gléderre pályázik, ami nagyot lendítene ezen utak elfogadható állapotba hozásán.

Végül aztán 5-3 arányban elfogadta a testület azt a javaslatot, hogy 2019-ig nem vezetik be a termőföld-adót és nem vizsgálják meg, hogy milyen más települési adót vezethetnének be.

Hauptmann Tamás – JTV

Az ülés felvétele megtekinthető a város honlapjának videótárában!

 

 

-hirdetés- -hirdetés-